Kántor
Csaba: Életutam
„Mindvégig
a Puskás mellett”
1960-ban,
amikor a Gyáli úton először
végigmentem az iskoláig az akkori
postaépületek
közül kiemelkedett egy épület a
Zombori utcában. Akkor még nem tudtam, hogy
életem meghatározó helyét
láttam meg. Később kiderült, hogy nem
csak
magasságában, de
szellemiségében is kiemelkedő ez a hely, nem
véletlenül van
iskolánk mellett. A Posta Kísérleti
Intézet a postai, távközlési
és
műsorszórási kutatások
fellegvára mindvégig szoros kapcsolatban
állt a Puskás
technikummal, neves kutatói tanárként
oktatták a legkorszerűbb technikákat.
Kiemelném közülük
Czigány Sebestyént aki, ha csak
néhány órát is
töltött
velünk, mélyreható nyomokat hagyott
bennünk. Később, mint mentorom indított
el pályámon.
Iskolai
szünetekben kíváncsian
nézegettük a PKI tornyát,
antennáit s, csak később
világosodott meg, hogy a szomszédban
csodálatos dolgok történnek, mennyi
minden
új technika ott indult el, hogy csak a híres LGT
slágert idézzem: „a Gyáli
úton
állt egy régi
bútorszállító”.
1964-ben
friss technikusként léptem be először az
Intézet kapuján, s bár tudom ez ma
már
nem mindenki számára dicsőség, de
nekem csak ez az egy munkahelyem volt:
2007-ben igazgatóhelyettesként mentem
nyugdíjba. Később egyetemei éveim
alatt
az Intézet
ösztöndíjasaként folyamatos
szakmai kapcsolatban lévén, sokszor
élveztem
ennek előnyét, mivel előbb értesültem a
technikai újdonságokról, mint az
egyetemi oktatók. Ez
később meghatározó
gondolattá érlelődött bennem: az
oktatást szoros és
kölcsönös kapcsolatban kell
tartani kutatás fejlesztés
intézményeivel és nagyon fontosnak
tartottam, hogy
évenként mindig jöjjön friss
fiatal szakember az Intézetben. Így
fonódott egyre
szorosabbra kapcsolatom iskolámmal, ezt már csak
megkoronázta Horváth igazgató
úr, „Lacibácsi”
színre lépése, akivel évek
óta több fronton is együtt
dolgozunk.
A
PKI mérnökei számos olyan
eredményt értek el, amely a
távközlés hazai
fejlesztését meghatározta.
Szerepük döntő volt a magyar
rádiózás és
televíziózás
bevezetésében, a vezetékes
telefonösszeköttetések
kiépítésében, a
korszerű hálózattervezési
módszerek megalkotásában, a
digitális
kapcsolástechnika
honosításában. Nagy
szerencsém volt, hogy részese lehettem a
nagy hagyományok folytatásának, s
részt vehettem többek között az első magyar
űrtávközlés földi
állomás, és az első
digitális mikrohullámú
hálózat
létesítésében, a
nemzetközi űrkutatási
programokban, a hazai műholdas műsorszórás
és
kábeltelevíziózás
elterjesztésében, az első digitális
terepmodell
megvalósításában.
Kutatási
eredményeimet Békésy
Emlékéremmel ismerték el.
Később irányításom alatt
alakult
ki a teljes távközlési
eszközállományt vizsgálni
képes laboratóriumi rendszer,
melynek eszköz és berendezés
vizsgálati eljárásaival az
egész magyar
távközlésre hatással
lévő, nemzetközileg is elismert eszköz
és berendezés
minősítési kultúra valósult
meg. Ennek elismeréseként Katona
Kálmán
miniszter úrtól
Hírközlésért érmet
vehettem át. Jelenleg
is aktív tagja vagyok az Űrkutatási
Tudományos
Tanácsnak a Magyar Örökség
díjjal elismert magyar űrkutatók
közösségének és a
Hírközlési és Informatikai
Tudományos Egyesület
Választmányának.
Útravalók
a
mai ifjúságnak: „egyedül nem
megy”. A jövő a csapatmunkáé.
Együtt kell dolgozni
a tapasztalt szakembereknek az újdonságokra
legfogékonyabb fiatalokkal. Ne
felejtsétek el, mindig kellenek fiatalok, akik a
jövő letéteményesei. Az
előrelátás az élhető jövő
érdekében nagyon fontos, hogy a műszaki
döntéseket
sem lehet csak a pillanatnyi érdekeknek alávetni,
mindig szem előtt kell
tartani azok hosszú távú
következményeit.
Dr.
Kántor
Csaba
PKI ny.
igazgatóhelyettes