Posta Kisérleti Intézet
a távközlés
fejlesztésének fellegvára
a Puskás Tivadar Távközlési Technikum szomszédságában
A Posta Kísérleti Állomás történt megalakulását követően először a Párizsi utcában a Főpostán, majd 1903-tól Nagymező utcai távbeszélőközpontban nyert elhelyezést. 1912-ben az Intézet a Zombori utcában önálló telephelyet kapott. Épületét az Intézet kutatási tevékenységének megfelelően tervezték és alakították ki. A PKI a Zombori utcai épületben 88 éven át működött. A Zombori utcai telephely a postai szakképzés fellegvárának - a postai tanonciskola, későbbi Puskás Tivadar Távközlési Technikum - szomszédságában helyezkedett el, kiváló lehetőséget teremtve a korszerű technológiák iskolai oktatására. Az Intézet kiemelkedő tudású kutatói közül sokan éppen itt a Technikumban ismerkedtek meg a szakma első fortélyaival, majd oktattak ugyanott, vagy a Távközlési Műszaki Főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Az Intézet műszaki kutató-fejlesztő tevékenysége a Magyar Posta átszervezése révén 1985-ben bővült szakirányú gazdaságkutató, mérésügyi, szervezési, dokumentációs, szabványosítási-szabályozási és ergonómiai tevékenységgel, így az Intézet munkatársai más telephelyeken is dolgoztak. 1990-ben az Intézet kutató-fejlesztő kft-ként működött, majd a Magyar Távközlési Vállalat távközlésfejlesztési intézete lett, tevékenysége kiegészült a hálózattervezési tevékenységgel. 2000-ig a PKI hálózattervezési ágazata a Róna utcában, az egykori POTI irodaházban üzemelt. 1961-től 1990-ig az Intézet postaforgalmi kutatásokat is végzett és kiváló eredményeket ért el a hagyományos posta szolgáltatások fejlesztése és gépesítése területén.
A mérnökök munkáját, a kiemelkedő kutatási eredmények elérését a mindenkori műszaki színvonal csúcsát jelentő speciálisan kialakított mérési helyiségek és laboratóriumok segítették, mint például a Dr. Békésy György fizikus, később Nobel-díjjal kitüntetett kutató által is használt süketszoba, a rádiófrekvenciás mérő laboratórium és a megbízhatósági vizsgálatok céljaira megépített vegyészeti laboratórium. A PKI mérnökei számos olyan eredményt értek el, amely a távközlés hazai fejlesztését meghatározta. Szerepük döntő volt a magyar rádiózás és televíziózás bevezetésében, a vezetékes telefonösszeköttetések kiépítésében, a korszerű hálózattervezési módszerek bevezetésében, a digitális kapcsolástechnika honosításában. Itt készült az első hazai tranzisztorizált vivőfrekvenciás erősítő és a hozzátartozó távtápláló rendszer. A Rádiós Világértekezlet (WARC) a műsorszóró frekvencia sávok szétosztásánál az Intézet hullámterjedési vizsgálatainak figyelembe vételével hozta meg döntését. A mikrohullámú hálózatok méretezésére, számítógépes tervezésére megalkották az első magyarországi digitális térképet (DTM).
Az Intézet vezető szerepet játszott az űrtávközlés és a műholdas műsorszórás hazai megvalósításában, a földi állomás helyének meghatározásában és a csatlakozó földfelszíni hálózat kialakításában. Az üzemvitelt segítette az Állami Díjjal kitüntetett hálózatanalizátor. Itt tervezték az első magyar pénzbedobós távbeszélő állomásokat. A beszédkutatás eredményeként sikerült jó minőségű mesterséges beszédet előállítani. Jelentős eredményeket értek el a kábelhálózat korszerűsítése és az erősáramú befolyásolás és veszélyeztetési vizsgálatok alapján a távközlő hálózatok védelmének területén. Az ezredforduló előtt az Intézetben teremtették meg a digitális távközlő hálózat, a hazai mobil távközlés, a fényvezetős technika a szélessávú internetelérés és az interaktív kábeltelevíziózás alapjait.
2000 nyarán a PKI az egyetemi campus közelébe, az Infoparkba költözött. Az új, korszerű laboratóriumokban végzett vizsgálataikkal, a magas szintű K+F tevékenységükkel a PKI mérnökei nemzetközi szinten (EURESCOM) is elismert eredményeket értek el. Eljárásokat dolgoztak ki az új technológiák bevezetéséhez, az új hálózati megoldások tervezéséhez, kialakították az új eszközök hálózati együttműködését, az új termékek és szolgáltatások bevezetési terveit, megfelelőség biztosítási eljárásait.