a) Tegyünk a hullámkádban keltett hullámok útjába a hullámhossznál kisebb átmérőjű, kicsiny hengeres akadályt! Az akadályról körhullámok indulnak ki. Ezt a jelenséget nevezzük a hullámok szóródásának.

b) Keltsünk a hullámkádban egyenes hullámokat, és helyezzünk a hullámok útjába a hullámfronttal párhuzamos, változtatható szélességű rést! Amíg a rés széles, addig az árnyéktérben a vízfelszín nyugodt. A rést szűkítve, a hullámok egyre inkább az árnyéktérbe is behatolnak; a hullámelhajlás mindinkább észlelhetővé válik. Amikor a rés a hullámhossznál keskenyebbé válik, a rés mögött körhullámok keletkeznek. A hullámok a kis akadályokhoz hasonlóan a kicsiny réseken is szóródnak.
 

Megjegyzés

• A rés szélein mindig fellép a hullámok szóródása is, és a szórt hullám megzavarja az árnyéktérben az elhajlási képet. Ez az oka annak, hogy a vízhullámok elhajlásakor fellépő kioltási rendek csak nehezen, vagy egyáltalán nem is észlelhetők. (Fényhullámok esetén ez az effektus sokkal gyengébb.) A szórt hullámok zavaró hatásával magyarázható az is, hogy a hullámkádban igen nehéz - a rácson elhajló hullámok esetén - az elhajlási rendek bemutatása is.