Egyik végén zárt üvegcsövet, kémcsövet
tegyünk ferdén üvegpohárba. A csőbe tegyünk valamilyen nehezéket, például
homokot, kavicsot, sörétet, és dugjunk bele egy ceruzát vagy egyéb pálcikát.
Nézzünk az ábra szerint a pohár nyílásán át a csőre. A csőbe tett tárgy
természetesen jól látható.
Öntsünk most lassan vizet a pohárba,
és megint felülről nézzünk , a csőre. Azt látjuk, hogy a csőben levő tárgyak
fokozatosan eltűnnek szemünk elől, miközben emelkedik a víz a pohárban,
és az üvegcső felénk eső oldala ezüstösen fénylik. A tárgyak ez alatt
a tükröző felület alatt tűnnek el.
Ez a jelenség azért meglepő, mert hiszen
az üveg is meg a tiszta víz is szinte teljesen átlátszó, és mégsem látunk
át rajtuk.
Magyarázat
De miért nem látjuk a csőben levő
ceruzát és más tárgyakat?
Hiszen ezekről akkor is jut fény a
szemünkbe, ha víz van a pohár-ban, mert a levegőből a vízbe jutó fénysugár
sohasem verődik vissza teljesen! Ez valóban így is van, de a szemünkbe
jutó ragyogó, teljesen visszavert fényhez képest kevés a csőben levő ceruzáról,
a sörétről jövő fény, úgyhogy nem is látszik a nagy fényesség miatt; hasonlóan
ahhoz, ahogy nappal a csillagok fénye sem látszik a még fényesebb nappali
égboltozat mögött.
Nézzünk a oldalról a pohár oldalán
keresz- tül a csőre, nincs teljes visszaverődés, látjuk a csőben levő tárgya-kat.
Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, ha jobban elfektetjük a csövet a vízben.