Kemény papírlapba vágjunk nyílást, és a behajlított végét szorítsuk le nehezékkel. Egy lábost (vagy konzervdobozt) helyezzünk olyan messzire a papírlaptól, hogy a nyíláson át beláthassunk ugyan az edénybe, de se a fenekét, se az edény fenekére tett tárgyat (például pénzdarabot) éppen ne lássuk.
Miközben a lyukon át nézzük, öntsön valaki vizet az edénybe. Egyszer csak láthatóvá lesz az előbb láthatatlan pénzdarab, mintha felemelkedett volna a vízben.

Magyarázat

• Tegyük fel, hogy az üres edényben a pénzdarabról visszaverődő fénysugár az ábrán látható "eredeti" sugár. Ha vizet öntünk az edénybe, ez a fénysugár megtörik, elhajlik az eredeti sugártól, áthalad a lyukon, szemünkbe jut, látjuk a pénzt.Mivel a tárgyakat mindig a szemünkbe jutó fénysugár irányában látjuk, azért a fénytörés miatt más helyen látszanak a tárgyak, mint ahol valóban vannak.  Minél inkább eltolódva látszanak, annál nagyobb a fénysugár törése.