Rögzítsünk félkorong alakú, plexi- vagy üvegtestet alapkörének középpontjával a Hartl-korong forgástengelyébe! Állítsuk be a Hartl-korong fokbeosztását úgy, hogy a 0-0 irány egybeessen a félkorong sík felületének normálisával!
Világítsuk meg a félkorongot ebben a helyzetben egyetlen fénysugárral
úgy, hogy a fénysugár a félkorong sík oldalára merőlegesen haladjon! Figyeljük
meg, hogy a sík felületre merőlegesen beeső sugár a korongon irányváltoztatás
nélkül halad át!
Forgassuk el ezután a Hartl-korongot úgy, hogy a fénysugár ferdén érje
az üvegfelületet! A nyaláb a sík felületen az üvegbe lépve megtörik, majd
a korong hengerpalástján törés nélkül lép ki. Olvassuk le a korong fokbeosztásán
a beesés és a törés szögét!
Ismételjük meg a kísérletet különböző beesési szögeket beállítva! Az
összetartozó szögpárokat feljegyezve igazoljuk, hogy a beesési és törési
szög szinuszainak aránya állandó!
Határozzuk meg a félkorong anyagának törésmutatóját!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|