Ezzel a kísérlettel ismeretlen töltésű test töltésének előjelét határozhatjuk meg.
Töltsünk fel elektroszkópot ismert töltéssel úgy, hogy lemezei közepesen ágazzanak szét (pl. szőrmedarabbal megdörzsölt ebonitrúddal negatív töltésűre)! Közelítsük hozzá ezután az ismeretlen töltésű testet! Ha az elektroszkóp és a test töltése azonos, a lemezek még jobban szétágaznak, ha ellentétes, akkor összébb csukódnak.

A jelenség a megosztással magyarázható. A közeledő azonos töltés hatására az elektroszkóp lemezeinek töltése megosztás révén tovább növekszik. Ha ellentétes töltéssel közeledünk, az az elektroszkóp töltéseinek egy részét a gömbre vonzza, s így a lemezek töltése és szétágazása is csökken.
 

Megjegyzés:

Ha az elektroszkóp töltése kicsiny (lemezei csak kis mértékben ágaznak szét), az elektroszkópéval ellentétes töltés előjelének meghatározásában könnyen tévedhetünk. Ha például pozitív töltésű elektroszkóphoz negatív töltésű rúddal közeledünk azt várjuk, hogy az elektroszkóp lemezei összébb csukódnak. Amennyiben azonban a rúd töltése nagyon nagy, és már igen közel van az elektroszkóphoz, a lemezpár a megosztás miatt kezdeti pozitív töltése ellenére negatívvá válik, s a lemezek egyre inkább szétágaznak. A jelenség ilyenkor úgy játszódik le, hogy a töltött test közelítésekor a lemezek először kissé, szinte észrevehetetlen módon összébb zárulnak, majd amikor a megosztás dominánssá válik, ismét széttágaznak. Ha tehát nem vagyunk elég figyelmesek, téves következtetésre  juthatunk.