Nikola Tesla szerb görögkeleti pap gyermeke volt. 1856. július 10-én született a dalmáciai Gospic városka közelében lévő Smiljanában. Már középiskolai tanulmányai alatt kitűnt rendkívüli fizikai és matematikai tehetségével.
1875-ben beiratkozott a grazi műszaki főiskolára. Anyagi nehézségek miatt azonban megszakította, majd Prágában fejezte be tanulmányait.
A prágai műszaki főiskoláról 1880-ban Budapestre távozott, és a Telefontársaságnál vállalt állást. Néhány gyakorlati találmánnyal már akkor felhívta magára a figyelmet, mire ajánlatot kapott az Edison- konszernhez tartozó párizsi Elektrotechnikai Társaságtól. Mérnöki állást ajánlottak fel neki. Tesla már akkor foglalkozott a forgó mágneses tér elvén alapuló olyan többfázisú villanymotor megszerkesztésének gondolatával, amely kiküszöbölné az addigi egyenáramú motorok hátrányait.
Az ajánlatot 1882-ben elfogadta, és Párizsba utazott. Itt sikerült saját kicsiny műhelyében megszerkesztenie az első, kommutátor nélkül működő motort, pontosan úgy, ahogy Budapesten kigondolta. Találmánya azonban nem nyerte el felettesei tetszését.
Két évvel később útra kelt Amerikába, ahol több mint egy évig dolgozott az Edison-társaságnál. Itt sem talált lehetőséget találmányainak megvalósítására, s ezért önálló vállalkozásba szeretett volna kezdeni. 1887-ben megalakult a Tesla Electric Company. Még ebben az évben bejelentette a forgó mezőkre és a villamos energia átvitelére vonatkozó alapvető szabadalmait. A forgó mezők területén Tesla összesen negyvenegy találmányt jelentett be. Munkája mind kereskedelmi, mind szakmai körökben rendkívüli érdeklődést keltett.
A villamos gépek készítésével szerzett anyagi eszközöket további tudományos kutatásra használta fel. Főleg a nagyfeszültség és a nagyfrekvencia területei érdekelték. Szerkesztett egy nagyfrekvenciájú áramfejlesztő generátort. Vizsgálta az erős elektromágneses mező tulajdonságait, valamint a nagyfrekvenciás áramot továbbító vezető körül  kialakult hatását. Az elektromágneses térben világítani kezdtek a gázzal töltött csövek, s Tesla megsejtette, hogy milyen jelentőségük van a nagyfrekvenciás áramoknak a gyógyításban, főleg az emberi test felmelegítésével kapcsolatban (diatermia).
Világhírűvé vált Tesla nagyfrekvenciás — alapelvét tekintve szerfelett egyszerű — transzformátora is. A nagyfrekvenciás áramok területén is sok találmányt szabadalmaztatott.
Kutatásairól számos előadást tartott Amerikában és Európában. Ezeken első ízben fejtette ki azt a tervét, hogy a nagyfrekvenciás áramokat felhasználja a drót nélküli távírásnak és a villamos energia drót nélküli átvitelének céljaira.
1893-ban teljesen visszavonult a nyilvános szerepléstől, abbahagyta az utazásokat, és csakis a kutatómunkának élt. Laboratóriuma két évvel később minden műszerével együtt leégett. A következő évben új laboratóriumban kezd dolgozni, és felépíti New York mellett a drót nélküli adóállomást, amellyel kifogástalan távíró-összeköttetést létesít harmincöt kilométeres körzetben.
Tesla legfőbb célkitűzése azonban nem a távíró továbbfejlesztése, hanem a villamos energia drót nélküli átvitele. Coloradóban olyan adóállomást épít fel, amellyel akkora villamosenergia-mennyiséget tud átvinni, hogy az adóállomástól huszonöt kilométernyire kigyulladnak a villanyégők.
1900-ban Wardenclifben belekezdett egy ennél hétszer nagyobb teljesítményű adóállomás építésébe. Ez a költséges vállalkozás azonban csakhamar teljesen felemésztette tőkéjét, úgyhogy egy év múlva kénytelen volt az építést abbahagyni. Tesla túlbecsülte anyagi erőit, s emellett a villamos energia drót nélküli továbbítása nem is bizonyult gazdaságosnak.
Tesla végleg belefáradt a sok sikertelenségbe, s teljesen visszavonult a közélettől. Magas kort ért el: 1943. január 7-én halt meg New Yorkban.

Készült: Materny Károly összeállítása alapján