"Egy hete annak, hogy valami izgalmas
inger, lázzá fokozódó kíváncsiság
lepte meg Budapest közönségét. Egy rejtélyes
szó jár szájról-szájra, mese - mely megvalósult,
régen megírt regény, mely most kezdõdik. A beszélõ
újság, a Telefonhírmondó ez, melyet képekben
mutatunk be.
A közönséget elsõsorban bizonyára az érdekli,
hogy micsoda eszköz segélyével hallgathatja meg azt az újságot,
melyet nem írnak, hanem mondanak. A Telefonhírmondó Vállalat
egy arasznyi nagyságú falapot állít elõfizetõinek
lakására, mely szobadísznek is beillik. Két drót
vezet az utczáról e laphoz, melyen két hallgatókagyló
lóg, melyek örökösen öntik a hírt reggel 9
órától este 9 óráig. A közönség
tudja azt, hogy minden órában kap egy új kiadást,
melyet órákint annyiszor ismételnek, ahányszor az
egy órában lehetséges. Így az elõfizetõ
óránkint csak egyszer kénytelen a hallgató készüléket
a füléhez tenni, mert bármikor jön az óra leforgása
alatt, mindig meghallhatja az egész kiadást, csak akkor teszi
le a hallgatókat, amikor ismétlést hall az érdeklõdõ.
A híreket egy külön e célra rendezett nagy szerkesztõség
állítja össze, melynek élén Virág Béla
és Déri Gyula hírlapírók állanak.
A szerkesztõség, mely Magyar u.6. sz. alatt van, örökös
nyüzsgést mutat. Mint a méhkasba, rajzanak be és ki
a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak
a beérkezõ táviratokat, híreket és külföldi
újságokat. Egy külön terem arra szolgál, hogy
telefon útján érintkezzék a szerkesztõség
a külvilággal. Kilenc telefon áll a tudósítók
és gyorsírók rendelkezésére. Külön
összeköttetésben van a szerkesztõség a képviselõházzal
és külön telefonvonal közvetíti a börzetudósításokat.
Az így beérkezett híreket feldolgozva és szépen
leírva megkapják a felolvasók, a kik felváltva olvassák
fel az e célra szánt készülékek elõtt
egy e célra berendezett szobában a kiadásokat. Ez a szoba
van összekötve a várossal és egy felolvasó hangját
egyszerre 100-150 ezer ember meghallgathatja, sõt a mi több, nemcsak
Budapesten hallhatjuk, hanem külföldön is. Puskás Tivadar,
aki e zseniális találmányt tette, vasárnap délután
a kereskedelmi miniszter szivességbõl a Hírmondóhoz
csatolta az állami telefon gyõri, bécsi, gráczi,
trieszti és brünni állomásait, ahol a Hírmondó
felolvasását a legkitûnõbben hallották. Falkenhayn
osztrák miniszter is érdeklõdött e kiváló
magyar találmány iránt és a bécsi képviselõház
hallgatta a felolvasást több osztrák képviselõ
társaságában, akik mindnyájan el voltak ragadtatva.
A bécsieknek csak az fáj, hogy ez a találmány magyar
és hogy Budapesten lépett elõször életbe. Budapest
ezzel megelõzte az egész világot..."