Könyves Balázs: Életutam

 A technikumi érettségi után a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Erősítő Üzemében dolgoztam bevonulásomig. Kétéves katonai szolgálatom alatt a légvédelmi rakétásoknál kaptam tartalékos tiszti kiképzést. A leszerelésem után Csepelen egy műszerüzemben voltam betanított munkás, majd a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Akkumulátor osztályán ellenőriztem a lúgos akkumulátorok szabványosságát közel egy évig, és cirka ugyanennyi ideig a Fejlesztési Osztály hőtechnikai csoportjában szereltem a melegítőszekrényeket. Közben megkezdtem tanulmányaimat a Műszaki Egyetem levelező tagozatán.  „Tervező főtechnikusi” címért és számottevő fizetésemelésért polgári alkalmazotti állást vállaltam a honvédségnél. További fizetésemelésért hivatásos állományba léptem és alosztályvezető lettem a honvédségi repülőterek műszaki ellátottságát biztosító egységnél. Pár év múlva, állomány-átszervezések következtében egy híradószázad parancsnokaként, később mozgósítási tisztként szolgáltam. Közben megkaptam a villamosmérnöki diplomát, és mivel az említett átszervezések során kapott beosztásokra nem éreztem elhivatottságot, kérvényeztem a leszerelésemet. A Fővárosi Csarnok- és Piacigazgatóságánál voltam ellenőr egy évig, amíg állást kaptam a Szabványügyi Hivatalban. Itt a villamossági főosztályon főleg világítástechnikai szabványokkal foglalkoztam.

Közben, 28 évesen voltam bátor megnősülni a szocialista lakáspolitika olyan idején, amikor a szövetkezeti lakások ára évenként többel emelkedett, mint kettőnk összjövedelme, és a tanácsi bérlakásra várók sorában évente többel sorolódtunk hátra, mint a kiosztott lakások száma. Hat évig feleségem szüleinél laktunk, de ezt megelégedve kénytelenek voltunk megelőlegezni magunknak a rendszerváltozást 10 évvel másoknál korábban, és 1979 tavaszán Svédországban maradtunk. A tartózkodási engedély elnyerése és némi nyelvtanulás után egy fényképezőgép javítóműhelyben voltam műszerész, majd mérnöki diplomámat elhallgatva sikerült szalagmunkásként bejutnom a Philips stockholmi elektronikai gyárába. Néhány hónap múlva a szalagról a prototípus-műhelybe helyeztek szerelőnek, és újabb néhány hónap múlva a fejlesztési osztályra kerültem fejlesztőmérnöknek.  A 80-as évek végén Philips – hasonlóan több száz más céghez – a termelési költségek csökkentéséért a gyártást az ázsiai üzemeibe helyezte, és alkalmazottainak elbocsátását tervezte. Mivel a közép-kelet-európai rendszerváltozások valószínűtlenné tették, hogy másutt mérnöki állást kapjak, szabadságot vettem ki és egy év alatt, korábbi egyetemi tanulmányaim beszámításával svéd középiskolai tanári oklevelet szereztem 45 évesen. Elektrotechnika, matematika és fizika tanárként voltam állásban 2004-ig. Azóta munkanélküli, végül nyugdíjas vagyok.

Svédországba érkezésünktől Stockholmban lakunk. A svéd közösségbe illeszkedésért felvettük a Kevius nevet. Magunknak számottevő eredmény nélkül, de Svédországban született leányunk ezzel a névvel Stockholm főpolgármester-helyettese lett 2010-ben 29 évesen.

 
Stockholm, 2011. május 7.

Bruno Kevius (Könyves Balázs)