Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése. A királyi Poroszországban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus. A csak szabadidejében foglalkozott. Elméletét, miszerint a Nap a naprendszer központja, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a modern csillagászat kiindulópontjának is tekintik.
1512-ben a bolygórendszer felépítéséről szóló kéziratát (Commentariolus) elküldte néhány fontosabb személynek. Gondolatai Európa-szerte élénk visszhangot váltottak ki. nekilátott, hogy téziseire alapozva részletesen kidolgozza az egyes égitestek mozgásait. Epiciklusokat alkalmazott, 34 kör segítségével magyarázva az égitestek által befutott pályákat. Pályaszámításai pontatlanok voltak. Körpályákban gondolkodott és ráadásul kitartott az égbolt kézzelfogható, kristályos anyaga mellett.
« vissza a felsoroláshoz