Orvosi diplomát szerzett 1721-ben Bázelben. A bázeli egyetem anatómia és botanika katedráján tanított, de közleményei leginkább fizika és matematika tárgyúak voltak. 1750-ben fizikai tanszéket kapott. Több tudományos társaság és akadémia tagja volt, és ezek nagydíját is többször elnyerte. Maradandót alkotott a hidrodinamika megalapozásával.
1738-ban jelent meg a Hidrodinamika című könyve, ahol többek közt szerepel a stacionárius áramlásra vonatkozó Bernoulli-egyenlet. 1760-ban elektrométert készített, mellyel kimutatta, hogy az elektromos töltések közötti erő fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével. Számottevőek a matematikában elért eredményei is; az algebra, a sorelmélet, a differenciál- és integrál-számítás és a valószínűség számítás területén alkotott maradandót.
« vissza a felsoroláshoz