INDEX.HU

2012. május 4., péntek

Budapestre teszi számítástechnikai központját a CERN

Óriás beruházást hoz Budapestre a CERN. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet a csillebérci kutatóintézet mellett alakít ki egy több mint tízmilliárdos értékű számítástechnikai központot.

Áprilisban végleges döntés született a genfi központú CERN-ben, a részecskefizikai kutatások európai szervezete Budapestre hozza új számítástechnikai központját. Számos nemzetközi konzorcium próbálta elnyerni ezt a beruházást, amelyben csupán a hardver értéke meghaladja a tízmilliárd forintot, ám végül a Wigner Fizikai Kutatóközpont pályázatával a KFKI csillebérci telephelye nyerte el a lehetőséget.

Az utóbbi hónapok legnagyobb magyarországi beruházását pénteken jelentik be a Magyar Tudományos Akadémián.

A budapesti adatközpont kulcsszerepet tölt majd be a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában, többek között a Higgs-bozon kutatásában is.

A svájci CERN-ben keletkező, hatalmas mennyiségű adatot egy a kezdetben 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózaton küldik majd át az idén megépülő magyar központba. A tervek szerint később 400 gigabit/másodperc sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központ 2013. január 1-től veszi át a TIER-0 feladatait. A hálózat és a központ 4 millió könyv tartalmát 25 másodperc alatt képes továbbítani, és már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi jelenleg a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges.

Az adatok feldolgozása hierarchikus. A legnagyobb, TIER 0-s (amilyen az új csillebérci központ is lesz) végzi az adatok előszűrését és rendszerezését, ez a központ osztja tovább az adatokat a feldolgozási kapacitásban egyre csökkenő teljesítményű TIER 1, TIER 2 és TIER 3-as adatközpontok felé. Magyarországon jelenleg két ilyen kisebb központ van, az MTA WIGNER FK-ban üzemelő TIER 2-es, és a Debrecenben létesített TIER 3-as.

A beruházás kezdéséről az érintett XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Váczi János számolt be blogjában. Váczi kiemelte, hogy a budai kerületnek sem mostanában volt ilyen értékes és fontos projektje.

http://mta.hu/mta_hirei/cern-129803/

„Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a genfi székhelyű CERN együttműködésével Budapesten megvalósuló, mintegy 40 milliárd forint értékű eszköztelepítés jól példázza, hogy miként lehet a felfedező kutatásoktól eljutni egy gazdaságosan üzemeltethető, az ország számára hasznot jelentő beruházásig” – mondta Pálinkás József akadémiai elnök az informatikai beruházást bemutató sajtótájékoztatón.

A világszínvonalú adatközpont a CERN@WIGNER projekt keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg Budapest XII. kerületében. „Páratlan és rendkívüli eredmény” – méltatta a magyar pályázat sikerét a beruházás megkezdéséről szóló szerződés aláírását követő akadémiai sajtótájékoztatón Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Elmondta, hogy a CERN felhívására 28 országból érkeztek pályázatok és a magyarok többek között a svájciakat, a svédeket és a norvégokat megelőzve nyerték el a lehetőséget arra, hogy Magyarországon az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel együttműködésben megépülhessen az első ultra szélessávú hálózatot használó adatfeldolgozó centrum.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter,
Pálinkás József, az MTA elnöke,
Pokorni Zoltán Budapest XII. kerület polgármestere, a Fidesz alelnöke és
Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár

„Az adattárolás új korszaka kezdődik” – mutatott rá a projekt jelentőségére Pálinkás József, az MTA elnöke. Kiemelte, hogy a beruházás mind nagyságrendjében, mind várható hasznosulásában, mind tudományos szerepében európai és világszinten egyaránt kivételes, hazai előkészítése pedig példamutató. A projekt keretében megvalósuló adatátviteli központ, a magyarországi „agyközpont” informatikai infrastruktúráját és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai IT-rendszerek élvonalába tartozik. A csúcstechnológiát képviselő adatközpont a hazai akadémiai kutatóintézetek és egyetemek tudásmozgósító rendszerévé fog válni. A WIGNER Adatközpont kapacitását érzékeltetve Pálinkás József elmondta, hogy a magyarországi könyvtárak teljes állománya elférne a berendezés egy kis részében, a CERN és a WIGNER Adatközpont közötti optikai kapcsolat pedig önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. „Soha nem sikerült volna nyerni egy ilyen pályázaton, ha Magyarországon nem lennének a felfedező kutatásoknak különleges hagyományai és megalapozó eredményei” – hangoztatta az elnök.

Alapvető fontosságúnak nevezte a beruházást a Nagy Hadronütköztető (LHC) jövője szempontjából az MTA-n egybegyűlt kutatókhoz és újságírókhoz intézett videó üzenetében a CERN főigazgatója. Rolf-Dieter Heuer utalt arra, hogy a magyar fizikusok immár húsz éve vesznek részt a genfi székhelyű, nemzetközi szervezet munkájában. „A már meglévő sikeres együttműködésen túl mostantól egy másik módon is kötődik egymáshoz a két fél: egy csúcstechnológiájú adatkapcsolat jön létre Budapest és a CERN között” – fogalmazott a tudós, aki szerint a beruházás jelentősége messze túlmutat a részecskefizika területén. „Ez a nagyratörő projekt egész Európában megváltoztathatja a tudományos kutatások számítógépes támogatásának módját”.

Az adatközpontot a kormány részéről Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjából pedig Lévai Péter főigazgató mutatta be. Vályi-Nagy Vilmos a magyar tudás és szervezőkészség újabb eredményének nevezte a pályázati sikert, és reményét fejezte ki, hogy Magyarország egy újabb területen, az információtechnológiai szektorban is egyre nagyobb szerephez jut.

„Amit itt látunk az a jövő. És a jövő pár hónap múlva megvalósul.” – mondta az adatközpontot bemutató kisfilm után Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Központjának főigazgatója. Az akadémikus a CERN agyközpontjának implantátumaként nevezte a rendszert, amelyet az adattárolás területén megtett komoly tudományos lépés eredményének tekint. A tervek szerint 2013. január elsejétől működő központ tükrözi a fizikusoknak a jövőbe, két évtizedre előre tekintő gondolkodásmódját, hangsúlyozta Lévai Péter, megköszönve a kutatóközpont négy, a pályázat elkészítésében közreműködő munkatársának, Pető Gábornak, Hernáth Szabolcsnak, Szabó Domokosnak és Bagó Balázsnak az erőfeszítéseit. „Nem csupán azt értettük, hogy mit akar a CERN, hanem azt is, hogy miért” – nyilatkozta az mta.hu-nak Pető Gábor. A villamosmérnökből, fizikusból, és IT-, illetve pénzügyi szakemberből álló intézeti csapat tagja szerint nagyban hozzájárul a sikerhez a svájci központú szervezet és a magyar kutatók közötti húsz éves kapcsolat.

Az informatikai beruházás helyi jelentőségéről is szólt a sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Felidézte azt a hagyományt, amely a Hegyvidéket a számítástechnikával összeköti. Mint emlékeztetett rá: a kerületben lakott Neumann János, a világhírű matematikus és évtizedekkel ezelőtt Csillebércen kezdett működni az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete. A polgármester és oktatáspolitikus kiemelte a projekt értékét a hazai tudomány és oktatás, valamint a Hegyvidék helyi közössége számára.

Hárman már szögeltek!

2001.

2012.