A Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola szervezésében idén is több fővárosi középiskola diákjai vettek részt a Recski Nemzeti Emlékparkban szeptember 7-én tartott megemlékezésen. A recski kényszermunkatábor megszűnésének 60. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott beszédet, majd a koszorúzásokat követően emlékszöget helyezett el az iskolazászló rúdján.

Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter

A megemlékezés díszvendégei. Középen vitéz Krasznay Béla, a Recski Szövetség országos elnöke; Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter

A rendezvényen felszólaló Hende Csaba kijelentette: „Recsken született 1956, a forradalomból pedig az 1990-es rendszerváltoztatás. Ez ma Recsk legfontosabb üzenete”

A Recski Szövetség alapítói közül ma már csupán tizennyolcan élnek, néhányan a megemlékezésre is eljöttek

Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke elmondta: a fiatalokat is szeretnék bevonni a munkájukba, hogy lássák, „hová jut az az ország, amelynek irányítása idegenszívű emberek kezébe kerül”

Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter is koszorút helyezett el a kényszermunkatábor helyén felállított emlékműnél

Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke
a PTTT iskolazászlaja mellett

Dr. Horváth László Ferenc igazgató és Madaras Ferenc, aki a recski munkatábor foglya volt

A PTTT 9. t osztályának diákjai és a kísérő tanárok, Siposné Kuna Amália és Jeneiné Horváth Kinga

A PTTT 10. b osztálya Beregszászi Zoltán osztályfőnökkel

„Recsken született 1956 forradalma”

A recski munkatábor megszüntetésének 60. és a Recski Szövetség megalakulásának 25. évfordulójára emlékeztek a Recski Nemzeti Emlékparkban szeptember 7-én. A rendezvényen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: Recsken született 1956, a forradalomból pedig az 1990-es rendszerváltoztatás. Ez ma Recsk legfontosabb üzenete. A miniszter szerint ha az eszmének látszó gondolatficamok mögé tekintünk, egy profi módon kiépített gengszterhálózatot látunk, amely idegen fegyverek segítségével magához ragadta a magyar államot.

Az ÁVH által működtetett egykori büntetőtábor helyén kialakított emlékparkban Hende Csaba arra emlékeztetett, hogy a nemzet minden közösségéből, társadalmi osztályából és politikai családjából voltak itt rabok. Recsken bizonyos értelemben új nemzet született: táborba zárt kisgazda szót értett a ludovikás tiszttel és a szociáldemokrata hírlapíróval, szót értett a katolikus a reformátussal, a zsidóval és az ateistával. Hozzátette még: „Recsk borzalmait csak az ember tudta túlélni. Recsken is meg lehetett és meg kellett maradni embernek”. Soha semmilyen formában nem igazolhatjuk a gyilkosokat, nem mondhatjuk a létező szocializmusra, hogy emberhez méltó rendszer lett volna – fogalmazott a honvédelmi miniszter. Leszögezte: elítélünk és megvetünk minden diktatúrát, amely embereket gyilkol. Hende szerint „Recsk ugyanolyan gyászhelye az ezeresztendős magyar történelemnek, mint a muhi puszta, a mohácsi mező, a doberdói fennsík, a Don-kanyar vagy az auschwitzi tábor”.

Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke felelevenítette: míg 1988 őszén több százan alakították meg a szövetséget, ma már csak tizennyolcan élnek. Mint elmondta, céljuk az volt, hogy segítsék azokat, akik végigszenvedték a tábort és az azt követő éveket. Ma már viszont főként a fiatalságot szeretnék bevonni a munkájukba, hogy ők is lássák: „hová jut az az ország, amelynek irányítása idegenszívű emberek kezébe kerül”.

Az MTI híradása nyomán
Fotók: Tarkó András, PTTT